Azok a régi, nagy nevetések
már ránk komolyodtak, visszanézek
borongós időnkön át a múltba:
Mondd, hol találnám meg őket újra?
Mikor csak fásult mosolyra futja
s néha még az is könnyes, ki tudja,
hol az a hely, ahol égig érnek
a rég elhalkult nagy nevetések..
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
