Kormányos Sándor versei

Szürkeségünk kékje

2025. február 26. - Kormányos Sándor

A dombok mögött már őszi lánggal égnek az erdők szinére csorgott alkonyok s az esték merengő csillag-hűvösében nyár után sietnek apró kis dalok. Hallgasd velem, hogy lám csak újra ősz van s kettőnk nyarát is köd takarta el s ha kérdeznénk hol van szürkeségünk kékje, a festetlen…

Tovább

Vágynék egy régi mozdulatra...

Lettem a bánat őszi tükre,szívemben monoton jajgat a szél,elhervadt perceink lábnyomábankereng az álmom: Hullt falevél.Vágynék egy régi mozdulatra,a gondolat újra csókot idéz,ha ködös homályba húz az esteátfog az emlék:Lágy puha kéz.A hiányod konok fájdalom,de a távoli csöndbe hullt nyarakelillant…

Tovább

Hiányzunk a nyárnak...

Vágyainkkal szegettösvényén a múltnakhol emlékünk ma iskéz a kézben jár,a változás konoktitkain tűnődveidőtlen bolyonga réges-régi nyár.Elillant meséketkerget lombok alján,szél-fújta álmokat,földre hullt csodát,és hajnalok könnyesezüst-harmatábankutatja elveszettlépteink nyomát.Most ősz van, az…

Tovább
süti beállítások módosítása