Moccan egy érzés a szem lecsukódvanyílik a fény a mesék mosolyánpárna alá gyűrt tegnapok árnyaszürkül a vágyból szőtt nyoszolyán.Álmokat ringat a test belerezdülszárnyakat rajzol az éj odabents távoli tompa szívdobogásonmesszire szökni készül a csend.

Már hó takarja tűnt nyarakemlékét, őszök bíborát,minden mi volt, múltba süppedelvesztve fényét, illatát.Elfáradt régi perceket,őrzöl egy arcot, egy vágyat,zsibbadt homályú csendbe nőttmegfakult benned a bánat.Minden mi volt, múltba süpped,utána vágyni céltalan,hiszen amikor visszanézel,néha a közel…

Még mind ugyanaz, ami szép,szunnyadó alkonyi rétcirpelő lágy dala vonfátylat az álmaimon.Ha szunnyad az alkonyi rét,suttogok: Hallod-e még?Hív a varázsa, zenél:Érzed-e azt amit én?Még mind ugyanaz, ami szép?Látod-e, látom-e én?Tiszta szemek örömétőrzöd-e, őrzöm-e én?

Bohókásan ugrándozika kiscsikó a rétenapró sörénye zászlókéntlobog lobog a szélben.Fel-felugrik, nyár-illatúfűben hempereg tovább,riadt szemű tücskök lesika jövendő táltosát.Színes pillangó után kapmely illan a légen át,s úgy megijed hogy a csikóorrán hagyja hímporát.Bohókásan ugrándozika kiscsikó a…

Hajlik a nádassuttog az éjben,zizzenő árnyaröpköd a szélben.Suttog a nádas földre hajolva,éj-zene zendül szélbe karolva.Hold-színű dallamfutkos a rétenszárnyait bontja éji zenében.Csillan a csillaghold karimája,vágtat a nádban szél paripája.

Megjöttek a füsti-fecskék.Hallod mit mesélnek?Azt mondják, hogy nemsokáravége lesz a télnek. Pletykálta a gólya is mára verébnek, hogy: Hűha!Úgy lehet a jövő hétenkiszőkül a fűzfa. A bagoly volt még izgatott,be nem állt a csőre,azt huhogta, hogy tavasznem lesz, csak jövőre. Hát mit beszél itt…