Elment, míg a csend zuhantránk, és most a tétaz, hogy többé nem halljuka fák lélegzetét. Észrevétlen elmaradt,várjuk hátha int,nem, csak fáradt fény cikázát két szemén megint. Új nap, új év, új nyaraks ott hol semmi nincs,szürkeségünk fogva tartmint szívre zárt bilincs. Ablakunkon csend motozs…

    Kinőtt mesék közt rejtegetlek,esténként két kis szó közöttbújtatlak el,és megkereslekmeglellek majd a csönd mögött. A csönd mögött hallak, altatótringat egy réges-régi nyárs álmomban együtt üldögélünkszomorúságom udvarán.

https://alexandrossz.blog.hu/

  Nézd, a füz már kibontottaszőke haját, és a szélmezítláb futkos a réten,ahol minden újra él.Az ég közel jön, ránk hajol,s a kéklő pillanatbanfriss illatok kacagják,hogy: Végül is,tavasz van...

    Tudod fiam, nem hittem, hogyennyi időt megérek,mondta reggel s furcsa párásfénye lett a szemének.Én bólogattam, nem tudtamhogy délután majd sírvaszólongatjuk, mindhiába,már nem jön többé vissza...Január volt, varjak ülteka fákon, és az esteúgy takarta fájdalmunk, minta gyász halotti leple.Most…

  Hallgasd kicsit a reggelekhangját, és ha tisztatekintetével rádköszön azúj nap, köszönj vissza.Köszönj majd, ha a fák alatta szél-dajkálta álmokárnyékán nőtt hóvirágcsendjét megtalálod.

  Furcsa tél ez, rám telepszik,mélabúja körbejár,kint a fákat szél cibáljabent a gondra csönd szitál.A januárom gondolat,bukdácsol a friss havon,a február meg zúzmara,vagy jégvirág az ablakon.A feléd indult mozdulataz ujjam hegyén megfagyott,kereslek a márciusban,hiába, még nem vagy ott.Furcsa tél…

  Nagyapám borissza kedvétkét nagy meggyfa bánta,és nagyanyám, ha az örega meggyet bornak szánta. Ezen aztán összevesztek,csúnyán, nem volt irgalom,hisz a meggynek ilyenkor márára volt a piacon, Gyerekfejjel ott füleltemés a lóca szélénüldögélve eltűnődtem,ki győz majd a végén. Szép vita volt,…

  Zajos vizekre vitt a csends most várom talán partra veta hullámokra csorgatottnemtudokúszni-döbbenet. Fuldokló arcom messze rings a tócsák tágra nyílt szeméntükröződő szomjúságommás érzi már...más...nem én.

  Anyám lába ködbe lép,gyöngyöt síró hajnalok,égig érő hallgatásbanfáj a csöndje: Itt hagyott... Anyám lába ködbe lépfelhők szélén imbolyog,elmúlásnak mond meséket:Hallgatják a csillagok. Anyám lába ködbe lép,rossz mesék közt botladozmégis elvisz messze innenaztán újra visszahoz.